10 dolog az áfonyáról

1. Az Erika- vagy Hangafélék (Ericaceae) családjába tartozó áfonya Észak-Európából származik, ahol vadon él. Közel 300 fajt különböztetünk meg. Az áfonya csak savanyú kémhatású talajon él meg, ilyen pedig kevés van hazánkban. Leginkább Nyugat- Magyarországon, a Nyírségben, továbbá foltokban Pest, Nógrád és Zala megyében, főként erdei fenyvesekben és bükkösökben lelhető fel. A hazai klíma egyébként megfelel az áfonyának: a téli fagyok nem ártanak a növénynek.
2. A vörös áfonya (Vaccinium vitis-idaea) hegyvidéki faj. Az erdei fenyvesek jellegzetes örökzöld törpecserjéje, havasi meggynek, fenyvesbogyónak is nevezik. A történelmi Magyarországon - főleg Erdélyben, a Tátrában és az Erdős-Kárpátokban - terem, a piros bogyójú, savanykás, zamatos gyümölcs termésének gyűjtéséhez lapát formájú fésűt használnak. Magyarországon a Zempléni-hegységben, illetve Nyugat- Dunántúl néhány pontján (például az Őrségben, Göcsejben, a Kőszegi hegységben és a Mecsekben) él. Ritkább, mint a fekete áfonya, ezért szigorúan védett növény.
3. Termesztésre leginkább a nagy gyümölcsű, kék színű, mutatósabb és ízletesebb magasbokrú vagy fürtös áfonya (Vaccinium corymbosum) alkalmas. Az USA keleti partvidékén őshonos, újabban Ausztráliában, Új-Zélandon és Chilében is termesztik.Az utóbbi időben egyre kedveltebb atélálló, nagy hozamú törpe áfonya (Vaccinium angustifolium).
4.  A fekete áfonya vagy erdei áfonya (Vaccinium myrtillus, Heidelbeere, Bilberry) gyümölcsét már a történelem előtti idők óta fogyasztják, az orvostudomány azonban először a 16. században említi. A levél cseranyagokat, kvercetint, katechint, tannint, savakat, flavonoidokat, króm- és mangánvegyületeket tartalmaz, a termés pedig katechint, gyümölcssavakat, invertcukrot, antociánglikozidát. A friss fekete áfonya antocianidintartalma nagy, 430 mg/100 g (USDA Database), ekképp erős antioxidáns hatást mutat: elősegíti a kollagén bioszintézisét, csökkenti a kapillárisok áteresztőképességét és törékenységét, valamint megakadályozza a vérlemezkék összetapadását, javítja a mikrokeringést. Antibakteriális, antiallergén hatása is van.
5. A fekete áfonya leveléből készült főzetet régóta használják a népi gyógyászatban mint vércukorszint-csökkentőszert, a levélből készült tea jó szél- és vizelethajtó, megszünteti a bélrendszer hurutos megbetegedéseit. Segít vese- és hólyagbántalmak esetén is. A termésből szintén készítenek teát gyomor- és bélhurut kezelésére, de közkedvelt és ízletes a belőle előállított lekvár, szörp és bor is. Terméséből "gyógypálinkát" is főznek, amelyet szájüregi és fogínygyulladás esetén fogyasztanak. Előnyös tulajdonságai miatt több étrend-kiegészítő alapanyagául szolgál, de főleg a friss gyümölcs fogyasztása javasolt.
6.  Az amerikai vörös áfonya, más néven tőzegáfonya (Vaccinium macrocarpon, Cranberry) Észak-Amerika őshonos gyümölcse, termései piros színűek, és jóval nagyobbak, mint a fekete áfonyáé.Az indiánok péppé zúzva fogyasztották, de használták gyógyszerként, és intenzív színe miatt festékként is. A kesernyés gyümölcsöt édes juharsziruppal összefőzve készül a vörösáfonyaszósz, amely a sültek, különösen a pulykasült hagyományos kiegészítője az amerikaiak asztalán.
7. Az áfonya frissen, fagyasztva, gyümölcslé és más tartósított készítmények (dzsem, szirup) formájában kerül a fogyasztókhoz, de készítenek belőle édesített szárítmányokat is. A glicerinnel kezelt, szárított áfonya süteményporba és müzlibe keverve is megőrzi lágy állagát, de nem penészedik meg. Egészben és szeletelten is jól tárolható fagyasztva vagy szárítva, légmentesen akár egy évig is eltartható.
8. A vörös és a kék áfonya egyaránt kiváló tápanyag-, ásványianyag- (Ca-, Mg-, K-) valamint C-, B- és A-vitaminforrás hírében áll, de a fellelt (amerikai és holland adatok) ezt nem igazolják egyértelműen. A Tápanyagtáblázat nem említi, tápanyagtartalmát leginkább a fekete ribiszkéé közelíti meg, de C-vitaminban szegényebb és fajtafüggő. 100 grammja 46-56 kcalt, 12-14 g szénhidrátot és 1,5-4,6 g élelmi rostot tartalmaz. Vitaminjai: C- (13-14 mg) és A-vitamin (60-100 NE), ásványianyag-tartalma: kalcium (6 mg), kálium (54-89 mg), magnézium (5-6 mg), vas (0,2 mg), cink (0,1 mg) és foszfor (10 mg).
9. A vörös áfonya (a fekete ribiszkéhez hasonlóan) a körténél, szőlőnél 15-20%-kal több fenolt tartalmaz, elsősorban antocianidineket (96 mg), flavánokat (katechinek) és flavonolokat (kvercetin). Flavonoidtartalmának köszönhetően érvédő hatású, csökkenti a szívinfarktus kialakulásának veszélyét. A húgyúti fertőzések megelőzésére kiváló, mivel megakadályozza az Escherichia coli baktérium megtelepedését. Amerikai kutatók megállapították, hogy a vörös áfonya leve gátolja a fogszuvasodást okozó baktériumok megtapadását a fogakon, és a fogínygyulladás ellen is védelmet nyújt. A szervezet ellenálló-képességét növeli, s - egyes kutatási eredmények szerint - gátolja az agy öregedésével járó Alzheimer- és Parkinson-kór kialakulását. Látásjavító gyümölcsnek is nevezik, mert az időskori retinaleválások ellen hat, emellett az ízületek rugalmasságának megőrzésében is segít.
10. Az áfonya sokunk szívéhez áll közel: 2001-ben több szülő akarta növényekről elkeresztelni leánygyermekét, így az MTA - a Bodza és a Búzavirág mellett - az Áfonya utónévként való használatát is engedélyezte. Zsebre is tehetjük: az okos kis BlackBerry 7290 igazi mobil iroda.

Kovács Ildikó: 10 dolog, amit az áfonyáról tudni kell.
ÚJ DIÉTA: A MAGYAR DIETETIKUSOK LAPJA (2001-) 14 : 1 pp. 31-31. , 1 p. (2007)